Infografika az osztályteremben

Ezt a „sport” témájú infografikát a canva.com-on készítettem. Az én életemben fontos szerepet tölt be a sport, és lényegesnek tartom, hogy beszéljünk róla tanórai keretek között is. A ’Find yours’ arra utal, hogy mindenki megtalálhatja a neki megfelelő sportágat.

Angolórára vinném be, viszont a téma miatt más megkötésem nincs. Bármilyen szintre, bármelyik korosztálynak be lehet vinni a sport témát, akár az egészséges életmódhoz vagy a szabadidőhöz kapcsolódóan is. Lehet a kép alapján beszélgetni a sportokról általában, illetve milyen sportokat űznek a diákok, mit próbálnának ki, mit nem (és miért), mi érdekli őket, milyen tapasztalataik vannak. Ezen kívül lehet a sportokat különböző szempontok szerint kategorizálni, évszakokhoz kötni, sportrendezvényekről és –versenyekről beszélni, attól függően, milyen nyelvi szinten vannak a diákok. Ők is készíthetnek hasonló infografikát és szóban vagy írásban leírást mellékelhetnek hozzá. A lényeg, hogy a diákok megoszthassák gondolataikat és véleményüket a témáról, foglalkozzanak vele, megismerhessék egymás nézőpontjait és tapasztalatait is, és tanulhassanak egymástól.

Választható feladat – Kahoot! bemutatása

Azért esett az Kahoot!-ra a választásom, mert nekem is ajánlották, mint az osztályteremben sikerrel alkalmazható programot, ami felkelti és fenntartja a diákok érdeklődését, valamint motiválja is őket. A Socrative-hoz hasonlít, de a bejegyzésben nem a két programot fogom összehasonlítani, hanem a Kahoot!-ot mutatom be. A tanítási gyakorlatom során két alkalommal ki is próbáltam „élesben”, és ezeket a tapasztalataimat is megosztom.

A Kahoot! egy ingyenes, angol nyelvű oldal. Az egyik első dolog, ami feltűnt az oldallal kapcsolatban, az az, hogy nagyon színes. A böngészés folytatásával arra is fény derült, hogy egyszerűen, lépésekben leírja az oldal használatát és alkalmazási lehetőségeit, és viszonylag könnyen kezelhető. Kvíz, megbeszélés és kutatás is készíthető vele, regisztráció után, valamint a mások által készített nyilvános Kahoot-ok is felhasználhatóak.

Ha saját kvízt szeretnénk készíteni, akkor a bal felső sarokban a ’New K!’-ra kattintunk, aztán kiválasztjuk a ’Quiz’ opciót. Adunk a kvíznek egy nevet, aztán megadjuk az első kérdést, a válaszlehetőségeket – itt azt is bejelöljük, melyik a helyes válasz -, az időkorlátot, a pontokat, csatolhatunk képet és videót is, majd adhatunk hozzá további kérdéseket. Ha a mentés és folytatás opciót választjuk, akkor megadhatjuk a szintet, a nyelvet, és leírást is készíthetünk a kvízünkhöz. (A kvíz készítésének lépéseiről számos YouTube videót lehet találni.)

A játékhoz elengedhetetlen, hogy a tanári oldalt lássák a diákok is. Miután a tanár elindította a játékot, a diákok valamilyen internetkapcsolattal rendelkező eszközről a játék PIN-jének megadásával tudnak csatlakozni a kahoot.it oldalon. Ezután megadnak egy becenevet is, ami megjelenik a tanári felületen, a játékosok számával együtt. A tanár szabályozza minden kérdés elindítását, ami lehetőséget ad a hibák megbeszélésére is. A kérdés megjelenése után láthatóak a válaszlehetőségek is a tanári felületen, a diákok azonban csak a válaszlehetőségek szimbólumait látják, abból kell kiválasztaniuk a jót. Egyből kapnak visszajelzést arról, ez sikerült-e, és hol állnak a versenyben.

A pontokat az idő is befolyásolja – a gyorsabbak több pontot kapnak a jó válaszért, az idő letelte után pedig nem lehet válaszolni. Minden kérdés után megjelenik egy grafika, amely megmutatja, melyik válaszlehetőséget hányan választották, valamint a rangsor is látható a játék aktuális állásról. A játék végeztével lehetőség van visszajelzés kérésére és adására is.

Lezárásként elmesélem a saját tapasztalatomat. Két alkalommal játszottunk Kahoot!-ot ugyanazzal a csoporttal. Csapatokban játszottak, és első alkalommal nagyon élvezték, tetszett nekik, hogy versenyezhetnek, és az egyetlen hátráltató tényező az egyik csapatnál a lassú mobilnet volt. Következő alkalommal úgy alakult, hogy a tanári gépen nem volt internet, így nem tudtam kivetíteni a kérdéseket. Ennek ellenére szerettek volna játszani, így telefonról indítottam a játékot, és felolvastam a kérdéseket a válaszlehetőségekkel együtt. Egész órán nem kísérte olyan feszült figyelem a szavaimat, mint abban a pár percben J

Gondolatok az órai foglalkozásról

A kurzus első órai foglalkozását mi tartottunk Andival az online közösségi oldalak és tematikus közösségi oldalak témában. A foglalkozáshoz készítenünk kellett egy prezit, aminek a használatával mindketten akkor ismerkedtünk meg. Szerencsére Andi sokkal jobban ráérzett a prezialkotásra, mint én, és tudtam tőle tanulni – bár még némi idő- és energiaráfordításra lesz szükség ahhoz, hogy hasonlóan harmonikus kapcsolatot építhessek ki az alkalmazással.

A közös munka nagyon jól ment, jól tudtunk kommunikálni egymással, felosztottuk a feladatokat, és jól tudtunk együttműködni. Andi beszélt a közösségi oldalakról – Facebook, Instagram, Google +, MOOC – sok praktikus és gyakorlati információ ismertetésével, és a követhetőség érdekében képekkel is illusztrálta, amiről éppen beszélt. Azt feltételeztük, hogy ezeknek az oldalaknak egy részét a hallgatótársaink is ismerik már, viszont az általunk hasznosnak tartott oldalak és funkciók bemutatásával esetleg új és hasznos dolgot is mutathattunk.

A foglalkozás következő része a tematikus közösségi oldalak – moly.hu és sulinet.hu – bemutatása volt. (A tematikában szerepelt még a Geocaching is, azonban ennek az oka számomra a mai napig rejtély – hacsak nem osztálykirándulásról vagy a földrajz órának egy témaköréről van szó, akkor nem tudom, milyen más oktatási célra alkalmazható.) Ahogy erre már reflektáltam pár bejegyzéssel korábban a közösségi oldalak kapcsán, az oldalak áttanulmányozása után a moly.hu-t elsősorban az irodalom tanításához tudnám kötni, ami kissé leszűkíti a használati körét; bár a sulinet.hu a tantárgyak szélesebb körében felhasználható, az idegen nyelvek oktatásához nem nyújt segítséget.

A foglalkozás lezáró részében megmutattunk egy YouTube videót – szerintünk ezek a videók is jól felhasználhatóak tanítási célokra -, és összeállítottunk egy tesztet a foglalkozás során elhangzott információkból, illetve olyan kérdéseket is beleraktunk, amikre a választ az ismertetett oldalak böngészésével tudták megtalálni. A tesztre azért választottuk a kivetítős módszert, mert nem ismertünk online tesztkészítő alkalmazásokat. Azok, akik helyesen töltötték ki a tesztet, a válaszok betűjeleit visszafelé olvasva megkapták a megoldást (,amit közösen ellenőriztünk is): ’IKT forever’.

Közösségi oldalak és a tanítás

Mivel a prezentációnk témája is ez volt, és a második bejegyzés is érintette ezt a témát (lásd lejjebb), ezért nézzétek el nekem kérlek, hogy néhány dolgot ismét leírok.

Az egyetemi tanulmányaim során, főleg a tanári MA két éve alatt, több tanár is előszeretettel alkalmazott különféle virtuális osztálytermeket, ahol könnyen megoszthattunk egymással dokumentumokat, fájlokat, videókat, képeket, feladatokat, kommenteket, forrásokat, ezzel egészítve ki az órai munkát. Ez tapasztalatom szerint főként az angolos órákon volt jellemző, de néhány pedagógiás tantárgynál is alkalmazták.

Alapvetően három oldallal vannak a korábbi (fél)évekből ilyen tapasztalataim: facebook, edmodo és wikispaces. Bár vannak eltérések a felületek között, a már említett célokra mindegyik kiválóan megfelel – főleg, miután az ember megtanulja kezelni és átlátni az oldalt.

Ezeken kívül még a Google is remek lehetőséget biztosít dokumentumok megosztására és rendezésére, és az általa nyújtott lehetőségeket is többször kihasználtuk. Tanulói visszajelzésekhez például jó módszernek tartanám a Google kérdőív használatát.

A közösségi oldalak által a tanárok segítséget nyújthatnak a diákoknak a tanulásban nemcsak a már fent említett megosztási lehetőségek miatt, hanem azért is, mert így több lehetőségük nyílik kérdezni. A tanárok felkészülését is megkönnyítheti, hiszen számtalan tananyag, ötlet, információ és támogató közösség áll rendelkezésére. Bár természetesen vannak árnyoldalai is, mint ahogyan arról pár bejegyzéssel korábban már írtam, inkább hasznosnak értékelném a használatukat.

Szófelhők felhasználása a tanórán

… avagy szófelhők felhasználása tanórán?

Erre a kérdésre egyik szakom kapcsán se sikerült olyan válasszal előrukkolnom, ami meggyőzött volna arról, hogy feltétlenül ott a helye a tanórán. Tanári illusztrációnak kissé időigényesnek találtam, és nem találtam olyan tanítási célt, amelynek az elérésére ezt tartanám a legmegfelelőbb módszernek.

Az illusztrációnak készített szófelhőt a tagul.com oldalon csináltam. A Harry Potter és az azkabani fogoly című filmben lévő mumusos jelenetből kigyűjtöttem a mellékneveket, és két különböző érzelmet kifejező színházi maszk formájában vizualizáltam őket. A cél a melléknevek megtanulása ebben az esetben. (Ezt a jelenetet egyébként az 5percangol.hu -n is megtalálhatjátok, videóval, szövegátirattal, feladattal és szószedettel együtt.)

Ami mellette szól, az az, hogy nagyon látványos, és alkalmas kreatív megoldások megvalósítására, ezért inkább azt tudnám elképzelni, hogy a diákok hozzák be őket az órára. Látványelemként beépíthetik a prezentációjukba vagy felhasználhatják egy-egy témakör szavainak vizualizálására. Szerintem a szófelhő készítésével és személyre szabásával többet profitálhatnak belőle, mintha a tanár mutat nekik egyet.

A fentebb leírtakon kívül nem igazán tudok más olyan célt elképzelni, amihez szófelhőre lenne szükség. De érdekelnének a „szófelhő-pártiak” érvei is J

Egy online teszt órai felhasználása

Eddigi tanítási gyakorlataim során az angolos gyakorlatokon használtabb inkább IKT eszközöket, így a tesztet is egy angolórára szántam. A redmenta.com segítségével készítettem egy rövid tesztet egy 10. osztályos pre-intermediate szinten lévő csoport számára. (Tulajdonképpen nem ennyire korosztályfüggő, bármely középiskolás évfolyamnál használható). A teszt célja az –ed és –ing végű melléknevek közti különbségek megértésének ellenőrzése. A teszt feladatai az –ed és –ing végű melléknevek összehasonlítását és gyakoroltatását segítik. Két feladatból áll. Az egyikben a diákoknak mondatokat kell kiegészíteniük a melléknevek megfelelő alakjának kiválasztásával, a másik feladatban pedig az –ed és –ing végű melléknevek használatának szabályai közül kell eldönteniük, melyik vonatkozik az utóbbira igaz-hamis állítások formájában.

A teszt az alábbi linken érhető el:

Practice

A tanítási filozófiám és az IKT helye ebben a filozófiában

Ez egy igazán izgalmas kérdés, mert a két szakomból (angol és magyar mint idegen nyelv) adódóan gyakorlatilag bármilyen korosztályt taníthatok, és a tanítás sincs feltétlenül iskolához, illetve országhoz kötve. Amit közös pontként ki tudnék emelni az az, hogy fontosnak tartom szem előtt tartani a diákok érdekeit, és hogy hogyan tudom őket megfelelő módon motiválni és segíteni a nyelvtanulásban. Ezért úgy gondolom, nélkülözhetetlen a rugalmas és nyitott hozzáállás.

Az iskolai tanításra vonatkozóan az a véleményem, hogy a reális cél az, hogy támogassuk a diákokat az önálló nyelvtanulásban, és lehetőség szerint segítsünk megtalálni az ehhez szükséges motivációt – optimális esetben meg is szerettessük vele a nyelvet. Nem feltétlenül azok alatt az évek alatt fogja jól elsajátítani a nyelvet, mialatt tanítjuk, viszont ez az idő kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy felkészítsük a későbbi tanulásra.

Az IKT eszközöket hasznos segítségnek tartom, viszont még sokat kell tanulnom róluk. Úgy látom, egyre több módon segítik az oktatásban való használatukat. Angolból és magyarból például sok kurzuskönyvet digitális kiegészítő anyagokkal látnak el, ami gyakran valóban jó órába is beépíthető elemeket tartalmaz, ráadásul a diákok figyelmét is jobban lekötik a vizuális segédletek.

Az IKT eszközök használatának előnye, hogy megmutatja a diákoknak, hogy a nyelvtanulás a hétköznapi életükbe is beilleszthető dolog, és nem csak a tanórai anyagból áll.  Ezért lehetőleg minél több olyan elemet illesztek a tanításba, ami ismerős számukra, és így össze tudják kötni a kettőt.

Azonban van hátránya is: nem árt, ha van B terv arra az esetre, ha a technika valamiért nem működik, vagy nem úgy működik, ahogyan kéne. Az is előfordul, hogy nincs is rendelkezésre álló technika, így az IKT eszközök használata a tananyagtervezés fázisára korlátozódik – vagy teljesen kiszorul a tanítási folyamatból.