Infografika az osztályteremben

Ezt a „sport” témájú infografikát a canva.com-on készítettem. Az én életemben fontos szerepet tölt be a sport, és lényegesnek tartom, hogy beszéljünk róla tanórai keretek között is. A ’Find yours’ arra utal, hogy mindenki megtalálhatja a neki megfelelő sportágat.

Angolórára vinném be, viszont a téma miatt más megkötésem nincs. Bármilyen szintre, bármelyik korosztálynak be lehet vinni a sport témát, akár az egészséges életmódhoz vagy a szabadidőhöz kapcsolódóan is. Lehet a kép alapján beszélgetni a sportokról általában, illetve milyen sportokat űznek a diákok, mit próbálnának ki, mit nem (és miért), mi érdekli őket, milyen tapasztalataik vannak. Ezen kívül lehet a sportokat különböző szempontok szerint kategorizálni, évszakokhoz kötni, sportrendezvényekről és –versenyekről beszélni, attól függően, milyen nyelvi szinten vannak a diákok. Ők is készíthetnek hasonló infografikát és szóban vagy írásban leírást mellékelhetnek hozzá. A lényeg, hogy a diákok megoszthassák gondolataikat és véleményüket a témáról, foglalkozzanak vele, megismerhessék egymás nézőpontjait és tapasztalatait is, és tanulhassanak egymástól.

Választható feladat – Kahoot! bemutatása

Azért esett az Kahoot!-ra a választásom, mert nekem is ajánlották, mint az osztályteremben sikerrel alkalmazható programot, ami felkelti és fenntartja a diákok érdeklődését, valamint motiválja is őket. A Socrative-hoz hasonlít, de a bejegyzésben nem a két programot fogom összehasonlítani, hanem a Kahoot!-ot mutatom be. A tanítási gyakorlatom során két alkalommal ki is próbáltam „élesben”, és ezeket a tapasztalataimat is megosztom.

A Kahoot! egy ingyenes, angol nyelvű oldal. Az egyik első dolog, ami feltűnt az oldallal kapcsolatban, az az, hogy nagyon színes. A böngészés folytatásával arra is fény derült, hogy egyszerűen, lépésekben leírja az oldal használatát és alkalmazási lehetőségeit, és viszonylag könnyen kezelhető. Kvíz, megbeszélés és kutatás is készíthető vele, regisztráció után, valamint a mások által készített nyilvános Kahoot-ok is felhasználhatóak.

Ha saját kvízt szeretnénk készíteni, akkor a bal felső sarokban a ’New K!’-ra kattintunk, aztán kiválasztjuk a ’Quiz’ opciót. Adunk a kvíznek egy nevet, aztán megadjuk az első kérdést, a válaszlehetőségeket – itt azt is bejelöljük, melyik a helyes válasz -, az időkorlátot, a pontokat, csatolhatunk képet és videót is, majd adhatunk hozzá további kérdéseket. Ha a mentés és folytatás opciót választjuk, akkor megadhatjuk a szintet, a nyelvet, és leírást is készíthetünk a kvízünkhöz. (A kvíz készítésének lépéseiről számos YouTube videót lehet találni.)

A játékhoz elengedhetetlen, hogy a tanári oldalt lássák a diákok is. Miután a tanár elindította a játékot, a diákok valamilyen internetkapcsolattal rendelkező eszközről a játék PIN-jének megadásával tudnak csatlakozni a kahoot.it oldalon. Ezután megadnak egy becenevet is, ami megjelenik a tanári felületen, a játékosok számával együtt. A tanár szabályozza minden kérdés elindítását, ami lehetőséget ad a hibák megbeszélésére is. A kérdés megjelenése után láthatóak a válaszlehetőségek is a tanári felületen, a diákok azonban csak a válaszlehetőségek szimbólumait látják, abból kell kiválasztaniuk a jót. Egyből kapnak visszajelzést arról, ez sikerült-e, és hol állnak a versenyben.

A pontokat az idő is befolyásolja – a gyorsabbak több pontot kapnak a jó válaszért, az idő letelte után pedig nem lehet válaszolni. Minden kérdés után megjelenik egy grafika, amely megmutatja, melyik válaszlehetőséget hányan választották, valamint a rangsor is látható a játék aktuális állásról. A játék végeztével lehetőség van visszajelzés kérésére és adására is.

Lezárásként elmesélem a saját tapasztalatomat. Két alkalommal játszottunk Kahoot!-ot ugyanazzal a csoporttal. Csapatokban játszottak, és első alkalommal nagyon élvezték, tetszett nekik, hogy versenyezhetnek, és az egyetlen hátráltató tényező az egyik csapatnál a lassú mobilnet volt. Következő alkalommal úgy alakult, hogy a tanári gépen nem volt internet, így nem tudtam kivetíteni a kérdéseket. Ennek ellenére szerettek volna játszani, így telefonról indítottam a játékot, és felolvastam a kérdéseket a válaszlehetőségekkel együtt. Egész órán nem kísérte olyan feszült figyelem a szavaimat, mint abban a pár percben J

Gondolatok az órai foglalkozásról

A kurzus első órai foglalkozását mi tartottunk Andival az online közösségi oldalak és tematikus közösségi oldalak témában. A foglalkozáshoz készítenünk kellett egy prezit, aminek a használatával mindketten akkor ismerkedtünk meg. Szerencsére Andi sokkal jobban ráérzett a prezialkotásra, mint én, és tudtam tőle tanulni – bár még némi idő- és energiaráfordításra lesz szükség ahhoz, hogy hasonlóan harmonikus kapcsolatot építhessek ki az alkalmazással.

A közös munka nagyon jól ment, jól tudtunk kommunikálni egymással, felosztottuk a feladatokat, és jól tudtunk együttműködni. Andi beszélt a közösségi oldalakról – Facebook, Instagram, Google +, MOOC – sok praktikus és gyakorlati információ ismertetésével, és a követhetőség érdekében képekkel is illusztrálta, amiről éppen beszélt. Azt feltételeztük, hogy ezeknek az oldalaknak egy részét a hallgatótársaink is ismerik már, viszont az általunk hasznosnak tartott oldalak és funkciók bemutatásával esetleg új és hasznos dolgot is mutathattunk.

A foglalkozás következő része a tematikus közösségi oldalak – moly.hu és sulinet.hu – bemutatása volt. (A tematikában szerepelt még a Geocaching is, azonban ennek az oka számomra a mai napig rejtély – hacsak nem osztálykirándulásról vagy a földrajz órának egy témaköréről van szó, akkor nem tudom, milyen más oktatási célra alkalmazható.) Ahogy erre már reflektáltam pár bejegyzéssel korábban a közösségi oldalak kapcsán, az oldalak áttanulmányozása után a moly.hu-t elsősorban az irodalom tanításához tudnám kötni, ami kissé leszűkíti a használati körét; bár a sulinet.hu a tantárgyak szélesebb körében felhasználható, az idegen nyelvek oktatásához nem nyújt segítséget.

A foglalkozás lezáró részében megmutattunk egy YouTube videót – szerintünk ezek a videók is jól felhasználhatóak tanítási célokra -, és összeállítottunk egy tesztet a foglalkozás során elhangzott információkból, illetve olyan kérdéseket is beleraktunk, amikre a választ az ismertetett oldalak böngészésével tudták megtalálni. A tesztre azért választottuk a kivetítős módszert, mert nem ismertünk online tesztkészítő alkalmazásokat. Azok, akik helyesen töltötték ki a tesztet, a válaszok betűjeleit visszafelé olvasva megkapták a megoldást (,amit közösen ellenőriztünk is): ’IKT forever’.