Közösségi oldalak és a tanítás

Mivel a prezentációnk témája is ez volt, és a második bejegyzés is érintette ezt a témát (lásd lejjebb), ezért nézzétek el nekem kérlek, hogy néhány dolgot ismét leírok.

Az egyetemi tanulmányaim során, főleg a tanári MA két éve alatt, több tanár is előszeretettel alkalmazott különféle virtuális osztálytermeket, ahol könnyen megoszthattunk egymással dokumentumokat, fájlokat, videókat, képeket, feladatokat, kommenteket, forrásokat, ezzel egészítve ki az órai munkát. Ez tapasztalatom szerint főként az angolos órákon volt jellemző, de néhány pedagógiás tantárgynál is alkalmazták.

Alapvetően három oldallal vannak a korábbi (fél)évekből ilyen tapasztalataim: facebook, edmodo és wikispaces. Bár vannak eltérések a felületek között, a már említett célokra mindegyik kiválóan megfelel – főleg, miután az ember megtanulja kezelni és átlátni az oldalt.

Ezeken kívül még a Google is remek lehetőséget biztosít dokumentumok megosztására és rendezésére, és az általa nyújtott lehetőségeket is többször kihasználtuk. Tanulói visszajelzésekhez például jó módszernek tartanám a Google kérdőív használatát.

A közösségi oldalak által a tanárok segítséget nyújthatnak a diákoknak a tanulásban nemcsak a már fent említett megosztási lehetőségek miatt, hanem azért is, mert így több lehetőségük nyílik kérdezni. A tanárok felkészülését is megkönnyítheti, hiszen számtalan tananyag, ötlet, információ és támogató közösség áll rendelkezésére. Bár természetesen vannak árnyoldalai is, mint ahogyan arról pár bejegyzéssel korábban már írtam, inkább hasznosnak értékelném a használatukat.

Szófelhők felhasználása a tanórán

… avagy szófelhők felhasználása tanórán?

Erre a kérdésre egyik szakom kapcsán se sikerült olyan válasszal előrukkolnom, ami meggyőzött volna arról, hogy feltétlenül ott a helye a tanórán. Tanári illusztrációnak kissé időigényesnek találtam, és nem találtam olyan tanítási célt, amelynek az elérésére ezt tartanám a legmegfelelőbb módszernek.

Az illusztrációnak készített szófelhőt a tagul.com oldalon csináltam. A Harry Potter és az azkabani fogoly című filmben lévő mumusos jelenetből kigyűjtöttem a mellékneveket, és két különböző érzelmet kifejező színházi maszk formájában vizualizáltam őket. A cél a melléknevek megtanulása ebben az esetben. (Ezt a jelenetet egyébként az 5percangol.hu -n is megtalálhatjátok, videóval, szövegátirattal, feladattal és szószedettel együtt.)

Ami mellette szól, az az, hogy nagyon látványos, és alkalmas kreatív megoldások megvalósítására, ezért inkább azt tudnám elképzelni, hogy a diákok hozzák be őket az órára. Látványelemként beépíthetik a prezentációjukba vagy felhasználhatják egy-egy témakör szavainak vizualizálására. Szerintem a szófelhő készítésével és személyre szabásával többet profitálhatnak belőle, mintha a tanár mutat nekik egyet.

A fentebb leírtakon kívül nem igazán tudok más olyan célt elképzelni, amihez szófelhőre lenne szükség. De érdekelnének a „szófelhő-pártiak” érvei is J

Egy online teszt órai felhasználása

Eddigi tanítási gyakorlataim során az angolos gyakorlatokon használtabb inkább IKT eszközöket, így a tesztet is egy angolórára szántam. A redmenta.com segítségével készítettem egy rövid tesztet egy 10. osztályos pre-intermediate szinten lévő csoport számára. (Tulajdonképpen nem ennyire korosztályfüggő, bármely középiskolás évfolyamnál használható). A teszt célja az –ed és –ing végű melléknevek közti különbségek megértésének ellenőrzése. A teszt feladatai az –ed és –ing végű melléknevek összehasonlítását és gyakoroltatását segítik. Két feladatból áll. Az egyikben a diákoknak mondatokat kell kiegészíteniük a melléknevek megfelelő alakjának kiválasztásával, a másik feladatban pedig az –ed és –ing végű melléknevek használatának szabályai közül kell eldönteniük, melyik vonatkozik az utóbbira igaz-hamis állítások formájában.

A teszt az alábbi linken érhető el:

Practice